Tejinárium

Eljött a palántaültetés ideje, és a kertben nem minden esetben vagyunk magunkra utalva: a gyerekek például imádnak kertészkedni. Számukra talán nem is annyira az eredmény, mint inkább maga a tevékenység jelent motivációt, persze az eredményes ültetésnek idővel ők maguk is élvezhetik a „gyümölcsét”. Vigyük ki csöppségünket is a kertbe, hiszen nem csupán pazar segédünknek bizonyulhat, de közben még remekül is szórakozik és óhatatlanul eltanul egyet, s mást.

A kicsik apró kezeikkel például jó szolgálatot tehetnek, ha pikírozásra kerül a sor. Mutassuk meg nekik, miben a helyes tűzdelés művészete: hogy miképp tesszük a palántákat kilyuggatott aljú tejfölös vagy joghurtos dobozokba, hogyan helyezzük őket az előre kijelölt lyukakba. Ezután jön ugyebár a palánták „megedzése”, avagy a kerti körülményekhez való szoktatása. Magyarázzuk el a gyerekeknek, miért szellőztetünk egyre gyakrabban és miért tartjuk a palántákat egyre naposabb helyeken. A néhány napos szoktatás és persze a tavaszi fagyok ideje után (általában május 15-öt követően) végre kezdetét veheti a palánták kiültetése. Mondanunk sem kell, hogy kis segédeinket ebbe a tevékenységbe is bevonhatjuk, csak mutassuk meg nekik, milyen távolságra ültethetik egymástól a palántákat, illetve miképp kell karózni, mondjuk a paradicsom vagy paprika palántákat.

Pünkösdi hagyományok, népszokások

A pünkösd egy keresztény ünnep, amely a Húsvétot követő ötvenedik és ötvenegyedik napra (vasárnapra és hétfőre) esik. A keresztény vallás szerint a Szentlélek ekkor áradt ki Jézus tanítványaira, ezért az egyház szemében a Pünkösd egyet jelent az öröm ünnepével. Ebből eredően is többnyire vigadozó népszokások fűződnek hozzá, habár némely hagyomány a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. Lássunk néhányat ezek közül.

A májusfa például a természet újjászületését hivatott jelképezni. Ezt csoportba verődő legények állították a lányok számára, általában sudár fákat kiválasztva, majd azt éjjel a kerítésoszlophoz rögzítve és feldíszítve. A májusfát többnyire udvarló legények állíttatták szívük választottjainak, bár egyes területeken a rokonokat is megörvendeztettek vele. Akárhogy is, az igazi mulatságra az ünnepélyes kidöntésüket követően került sor.

A pünkösd királyának megválasztása a középkor óta ismeretes hagyomány. Megadott ügyességi verseny vagy versenyek során kiválasztották a nyertes legényt, aki az említett címen immáron bármely lakodalomban, mulatságban részt vehetett, illetőleg ingyen fogyaszthatott italt a helyi kocsmákban.

A török basázás leginkább a nyugat-magyarországi régiókban volt ismeretes. E szokás lényege, hogy egy kisfiúra szalmával kitömött nadrágot húztak, a török basákat megcsúfolandó. Társai házról-házra kísérték a kisfiút, hogy az udvaron viccesen rá-rá suhintsanak a pálcával. A mutatványt természetesen pénzzel vagy tojással jutalmazták a lakók.

Mióta ünnepeljük az Anyák napját és a Gyereknapot?

A Pünkösd mellett két további ünnep is színesíti a májusi hónapot, az Anyák napja, illetőleg a Gyereknap: igen ám, de hivatalosan mióta tartjuk számon ezeket a napokat?

Nos, ami az Édesanyák megünneplését illeti, eme szokás története egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza, ahol is tavasszal az istenek anyja Rhea, és persze a halandó anyák előtt kívánták leróni tiszteletüket a lakosok. Később, az 1600-as években, Angliában is felbukkant ez az ünnep, bár immáron keresztény színekbe öltöztetve. 1872-ben már az Egyesült Államok naptárában is helyet kapott az Anyák napja, hazánkban azonban csak 1925-ben került sor az első ünnepre, mégpedig a Magyar Ifjúsági Vöröskeresztnek köszönhetően. Három évvel később egy miniszteri rendelet már hivatalosan is ünnepeink közé iktatta az Anyák napját.

Az első Gyereknapért ugyanakkor már nem kell ekkora utat megtennünk az időben. Az első hivatalos Gyereknapra Törökországban került sor 1920. április 23-án. Magyarországon mintegy tíz évvel később, 1931-ben vetette meg a lábát ez az ünnep, ekkoriban azonban még egy egész hetet felölelt, legalábbis 1950-ig. A Gyereknapot mindmáig május utolsó vasárnapján tartjuk.

Májusi időjóslás

Már tapasztalt és bölcs földművelő őseink is bizony nagy jelentőséget tulajdonítottak a májusi időjárásnak. Az e hónapban tapasztaltak alapján nem csupán az elkövetkező heteket igyekeztek megjósolni, de akár a következő év telére vonatkozólag is levonták következtetéseiket. Számos, májusi jóslat hangzott el az idők folyamán, s bizony sok maradt fent mind a mai napig.

Már május első napja alapján is több mindenre következtethetünk. Amennyiben ez a nap hűvös és nedves, úgy középszerű termés várható, ha pedig meleg és száraz, akkor feltehetően bőséges aratás elébe nézünk a jóslás szerint.

Más jóslások úgy tartják, ha a tölgy szép virágokat bont, és a cserebogár is rajta tanyázik, akkor gyakori lesz a mennydörgés. Egy másik szerint a meleg májust esős június követi. Íme, néhány további jóslás:

– Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz

– Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász

– májusi meleg eső, nagy termés, hideg eső, rossz vendég

Ragadjuk meg a május nyújtotta alkalmat: irány a kert, és a csöppséget se hagyjuk a négy fal közé zárva! Kertészkedjünk együtt, és közben persze ne feledkezzünk meg őseink intelmeiről sem! Tegyünk róla, hogy gyermekünk és mi magunk is gyümölcsöző év elébe nézzünk!