Tejinárium

A hagyomány szerint minden évben augusztus 20-án ért véget a betakarítás. Kezdetét vette az aratóünnep, és megsütötték az új búzából az első kenyeret. Ma már az aratás vége nem kötődik ennyire a dátumhoz, ám nemzeti ünnepnapunkon az új kenyérről is megemlékezünk. Ennek apropójából tegyünk egy rövid időutazást és ismerjük meg a kenyér történetét.

A felső-paleolitikum korszakából származó lapos köveken különféle növényi maradványokat mutattak ki a vizsgálatok. A kövekről vett mintákból kiderült, hogy a rajtuk talált réteg őskori nádból, páfrányfélékből és gabonamagvakból származnak. Mit bizonyít mindez a számunkra? Bármilyen hihetetlen, de már az ősemberek is ismerték a kenyeret! Persze nem azokra a ropogós cipókra kell gondolnunk, amelyek manapság a pékségekben illatoznak. Őseink először csupán a magokat rágcsálták, majd a tűz megismerése után rájöttek, hogy e magok megpörkölve sokkal ízletesebbek. Később az összegyűjtött magvakat lapos kövek segítségével megőrölték (innen származnak a növényi maradványok), majd vízzel keverve megsütötték. Így készültek el a világ első lepényei, amelyek a mai kenyér ősének mondhatók.

Telt-múlt az idő, és az emberek egyre több gabonafélével ismerkedtek meg. A Kr.e. 7-8. évezredtől, Mezopotámia és Egyiptom tündöklése során már árpát, zabot és kölest is termesztettek. A kelesztett kenyér azonban minden kétséget kizárva, kizárólag Egyiptomból származik. Különféle leletek bizonyítják, hogy a fáraók népe tucatnyi kenyérfajtát készített. Néhány ezer év ismét eltelt, míg az ókori Görögországban elkészült az első malom. A meglehetősen kezdetleges szerkezet két kőből faragott őrlőkorongból állt, amelyeket kézzel hajtottak. Később a rómaiak átvették és továbbfejlesztették a kenyérkészítés technológiáját, amely egyúttal meghatározó iparággá is vált. A római pékek és molnárok szövetségbe tömörültek, majd szervezetten működő malmokat, pékségeket hoztak létre. A kenyér szinte mindenki számára elérhetővé vált.

A középkor évszázadain keresztül a kenyérsütés módszere szinte semmit sem változott. Körülményei azonban sokat javultak. Bár sokan előszeretettel nevezik sötét középkornak ezt az időszakot, mégis ekkor vezettek be számos népegészséget szolgáló szabályt. Országos tiszti főorvos persze még nem létezett, és valószínűleg fel is hagyott volna munkájával a középkori állapotok láttán, pedig sokat javultak a körülmények. Szigorúan ellenőrizték például a pékek munkáját. Tilos volt penészes lisztből sütniük, és nem árulhattak méreten aluli, elégetett vagy egérrágta kenyeret sem.

Napjainkban természetesen egészen más a helyzet. Gazdag, minőségi és friss választékból vásárolhatunk nap, mint nap. Választhatunk többek között fehér-, barna-, rozs-, kukorica- vagy burgonyakenyeret, keltet vagy keletlent, lenmagosat, szójásat vagy éppen malátásat. Lehetetlen mindet felsorolni. Az azonban közös, hogy valamennyi kenyerünknek meg kell felelnie a szigorú minőségbiztonsági előírásoknak és szabványoknak. A fehér kenyér teljes egészében fehér lisztből készül. A félbarna kenyérben 85-18% arányban osztozik a búzaliszt és a rozsliszt, míg a rozsos kenyerek 60-85%-ban búzaliszt, és 40-15%-ban rozsliszt arányúak.

Bátran fogyaszthatunk teljes kiőrlésű kenyereket, a zabkorpával sütött kenyér pedig a koleszterinünkre is jó hatással van. Azt se felejtsük el, hogy a magas energiatartalmú, szénhidrátban gazdag anyagokban többféle vitamin, fehérje és ásványi anyag is található. Az egészséges táplálkozás érdekében tehát nem kell lemondanunk a kenyérről, csak jól meg kell választanunk! És néha-néha megengedhetünk magunknak egy ropogós, illatos fehér kenyeret is. Ha másért nem, csak az íze miatt…

A nyári ételtárolás tíz parancsolata

Mindannyian tudjuk, hogy nyáron, a nagy hőségben gyorsabban megromlanak az ételek és az alapanyagok. A nem biztonságos módon elkészített vagy rosszul tárolt ételek gyomorrontáshoz és egyéb megbetegedésekhez vezetnek. Csupán néhány szabályt érdemes betartanunk ahhoz, hogy a nyár a nyaralásról, pihenésről és persze az egészséges, finom ételekről szóljon. Nézzük az ételtárolás tíz parancsolatát!

1. Az elől hagyott ételekről még véletlenül se feledkezzünk meg. Főként a hűtést igénylő húsokra, felvágottakra és tejtermékekre ügyeljünk, de más élelmiszereket is tároljunk megfelelően.

2. A hűtés abban az esetben optimális, ha a tejet és a húsokat 5°C alatt, a zöldség- és gyümölcsféléket pedig 10-15°C között tároljuk.

3. Soha ne tároljuk egymás közelében a nyers húst és a tojásokat!

4. Talán mondani sem kell, hogy a hús és a tojás szokatlan szaga és színe komoly figyelmeztetés. Nem éri meg kockáztatni!

5. Ismert, megbízható helyen vásároljuk meg az élelmiszereket! Hirtelen feltűnő alkalmi árusok portékája általában visszaellenőrizhetetlen.

6. Az élelmiszerek csomagolásán mindig megtaláljuk a minőség megőrzésére és a fogyaszthatóságra vonatkozó időpontokat. Ne kísérletezzünk lejárt termékekkel, még akkor sem, ha csak egyetlen nappal lépte túl érvényességét!

7. A növényvédő szerek maradványai vagy a rovarok könnyen megbújhatnak a friss zöldségeken és gyümölcsökön. Egy alapos mosással, biztonsággal megszabadulhatunk tőlük!

8. Jól süssük át az ételeket, főként, ha húst vagy tojást tartalmaznak! A magas hőfok elpusztítja a nem kívánt baktériumokat.

9. A hús tehát biztonságosabb, ha megsütöttük. De nyers állapotában még tartalmazat az egészségünkre ártalmas baktériumokat, ezért a feldolgozása során érdemes külön kést és vágódeszkát használnunk.

10. Legyen mindig makulátlan a konyhánk és tiszták az evőeszközeink. Mi is gyakran mossunk kezet, amikor az ételeket elkészítjük!

Amennyiben betartjuk a nyári ételtárolás tíz parancsolatát, jó eséllyel nem kell tartanunk kellemetlenségektől. Figyeljünk oda a vásárlástól kezdve, az elkészítésen és tároláson át egészen a fogyasztásig!